Optimális esetben biológiai konfliktust nem végső elkeseredésünkben keresünk, amikor tele vagyunk félelemmel, és gyors segítségre van szükségünk.

Újra és újra olyan visszajelzések érnek el hozzánk, hogy a Germán Gyógytudományra vagy Dr. Hamerre hivatkozó „terapeutáknak”, „videóknak”, „beszámolóknak” köszönhetően súlyos tünetek maradnak kezeletlenül.

A gond természetesen abból is adódhat, hogy az érintett félreért valamit az elérhető információkból.

Akárhogyan is van, az én szándékom az, hogy ezt a csodálatos rendszert felelősségteljesen adjam tovább – a legmélyebb megértést, a józan ész használatát és az egyéni felelősségvállalást elősegítve.

TÉVHIT AZ, HOGY:

„ha fájdalmas, csúnya, súlyos tüneteid vannak, akkor nem kell csinálnod semmit, csak örülnöd kell, mert a tüneteid már a megoldást követő fázisról szólnak, és minden egyéb segítség nélkül ki fog futni az értelmes biológiai különprogram”.

EZ NEM IGAZ!

DE:

A gyógyulás valóban belénk kalibrált folyamat.
A természet úgy alkotott meg minket, hogy a biológiai konfliktust követően stresszfázisba, ún. konfliktus-aktív fázisba kerülünk, amely abban segít – szervi, lelki és agyi szinten egyaránt -, hogy biológiailag megoldásra kerüljön az extra kihívást jelentő esemény.

A természet viszont azzal számolt, hogy rövid időn belül, és véglegesen megoldod a megrázkódtató helyzetedet és örökre tanulsz belőle. Mi, emberek, nagyon “tehetségesek” vagyunk abban, hogy csak félmegoldásokat eszközöljünk az életünkben. Mivel a kompromisszum vagy részmegoldás, amit hoztunk, nem nyugtat meg minket 100%-osan, újra és újra észrevétlenül stresszfázisba kapcsolunk. Ilyenkor a regenerációs fázis megszakad, és ez hosszantartó, krónikus elváltozásokat eredményezhet.

Tehát:

Amennyiben csak részben nyugszol meg, vagy félig-meddig beletörődsz megoldás nélkül a helyzetedbe, vagy folyamatosan jelen vannak azok a kísérőkörülmények (sínek) az életedben, amelyek magukban hordozzák a stresszes alkalmazkodás szükségességét (szervi, lelki, agyi szinten egyaránt), az értelmes biológiai különprogram MK-fázisa nem fut ki, hanem egyre nagyobb és súlyosabb tünetekkel szembesülünk.

Fontos azt is szem előtt tartani, hogy egy drámai esemény kapcsán több biológiai alkalmazkodás is elindul a szervezetünkben, és következményes elváltozások is előfordulhatnak. Ezen összefüggések pontos feltérképezése legtöbbször klinikai körülményeket igényelnek.

Ha instant válaszokat kapsz, ne hidd el őket, mivel a Germán Gyógytudomány nem erre való!

A Germán Gyógytudomány által részletesen megismerhetjük a szervezetünkben zajló, értelemszerű folyamatokat.

Nem hasraütésszerű tanácsadásra találták ki.

Terápiában csak klinikai körülmények között szabadna alkalmazni – Dr. Hamer szándéka is ez volt.

Mi, laikusok, a biológiai konfliktusaink, a KA-fázis gyors felismerésében és az általa biztosított fokozott szervi, lelki, agyi alkalmazkodás kiaknázásában, ennek megfelelően az enyhe MK-fázis kifuttatásában, a biológiai programozottságunknak megfelelő életmód kivitelezésében lehetünk ügyesek.

És ezt a rendszert úgy a legjobb alkalmazni, ha magunkkal kezdjük, először magunkon eresztjük át.

Ennek megfelelően a tanfolyamaim során arra fókuszálok, hogy ismerd meg értelemszerű működésedet, vállalj magadért felelősséget, és időben ismerd fel azt is, ha egészségügyi szakember segítségére, orvosi kezelésre szorulsz.

A biológiai konfliktus feltárása

A biológiai konfliktus feltárása eltér a pszichológiai konfliktusok azonosításától, és messze áll a megszokott pszichoszomatikától, illetve a különböző fórumokon található spirituális magyarázatoktól.

Érdemes hozzá ismerni a hitelesen átadott biológiai természettörvényeket, amelyekben Dr. Hamer a fejlődéstörténetből és az embriológiából kiindulva fogalmazta meg a legfontosabb ismérveket.

Nézzük át az ábrán látható fő lépéseket részletesen!

I. lépés: Feltérképezem, hogy milyen tüneteim vannak és mióta.

Szerencsés esetben önmagam és szeretteim biológiailag logikus működésének megértése vezet a keresés során, emellett az “AHA”-élményeket az eddigi, már lezajlott betegségek alapján szerzem.

A tünetek lehetnek:

• Szubjektív tünetek, amelyeket én tapasztalok magamon. Pl. fájdalom, láz, fáradtság vagy hiperéberség; hangulati változás, fokozott érzelmek, visszatérő gondolatok; különböző testi érzetek (nyomás, feszülés, bizsergés, zsibbadtság, szúródás, hidegség, melegség stb.), álmatlanság, étvágytalanság, farkaséhség; köhögés, orrfolyás; viszketés, bőrszárazság, kiütések, pattanások, csomó tapintása; ödéma érzékelése, széklet, vizelet megváltozása; izomfeszülés, bénulás, remegés, görcs; látás-, hallásromlás stb. Előnyös, ha az önmagunkkal való, nyitott, ítélkezés- és félelemmentes kapcsolódást folyamatosan fejlesztjük – amit szintén gyakorlunk a tanfolyamokon.
• Objektív tünetek, amelyeket egészségügyi szakember állapít meg fizikális vagy egyéb vizsgálati módszerekkel.

A tünetek keletkezésének időpontját nagymértékben segíti, ha naplót vezetünk.

Mivel a mindennapos feljegyzések elég ritkák, ezért gyakran megnehezíti a dolgunkat a tünetek kezdetének felidézése. Hasznos a “nyomozáskor” papírra vetni évszámok szerint mindent, ami eszünkbe jut.

Segítségünkre lehetnek az alábbi kérdések:

• Hol éltem abban az időben?
• Milyen élethelyzetben voltam?
• Kik vettek körül?
• Milyen volt a kapcsolatom a környezetemmel?
• Kik voltak számomra fontosak akkoriban?
• Milyen dolgok voltak számomra fontosak akkoriban?
• Mi foglalkoztatott engem abban az időben?
• Milyen céljaim voltak?
• Milyen nehézségeim voltak annak idején?
• Ki vette észre a tüneteimet?
• Hogy vettem észre a tüneteimet?
• Mi volt a legelső tünet?
• Volt-e már hasonló tünetem régebben?
• Hogyan éltem meg a tünetek jelenlétét? Volt-e bármilyen következménye az életemre nézve?
• Milyen egyéb tüneteim, elváltozásaim voltak előtte az életem során? – Gyakran segít, ha évszámok szerint összegezzük a megelőző elváltozásainkat, mert felfedezhetünk bennük összefüggéseket, ismétlődéseket, melyek alapján kialakul egy kép az egyedi alkatunkról, érzékenységünkről is. Emellett az is kiderülhet, hogy a konkrét elváltozás már egy előző különprogram következménye – ami lehet egy plusz szervi alkalmazkodás, de lehet egy újabb biológiai konfliktus eredménye is.

II. lépés: Az érintett szervek beazonosítása

Ismeretes, hogy egyes tünetek több szerv érintettségét is valószínűsíthetik.

Míg az általános tünetek – mint pl. a hiperéberség vagy fáradékonyság; álmatlanság vagy aluszékonyság; hideg végtagok vagy meleg végtagok stb. – az értelmes biológiai különprogram egy-egy fázisára utalnak, a specifikusabb tünetek már közelebb engednek minket a konkrét szervi érintettség megtalálásához.

Előfordul, hogy csak egészségügyi szakember tudja megállapítani, melyik szervünk érintett, de gyakran magunk is be tudjuk azonosítani, hogy a szervezetünk melyik részét érinti a panasz.

Érdemes a nagy egésztől indulni, és utána szűkíteni a kört – akár magunktól, akár segítséggel. Pl. kültakaró, mozgásrendszer, emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy-ivarszervek, keringési rendszer, érzékszervek stb.

A Germán Gyógytudomány tanfolyamunkon minden értelmes biológiai különprogramot végigveszünk, ahol a tüneteket besoroljuk egy-egy vagy akár több helyre is.

Fontos adat az is, hogy a testünk melyik oldalán jelentkezett először a panasz.

Dr. Hamer ugyanis a szociális viselkedésünk kialakulásához kötötte azt a jelenséget, hogy az anyával-gyermekkel kapcsolatos, illetve az egyéb személyekkel kapcsolatos biológiai konfliktusaink más-más agyféltekében hagynak nyomot, emiatt a testünkön is az egyik vagy a másik oldalon jelennek meg az elváltozások. Hogy a jobb- vagy ba loldalunk reagál a biológiai konfliktusra, az a biológiai kezességtől függ.

III. lépés: Melyik csíralemezből származnak az érintett szerveim?

A harmadik lépésnél a képzeletbeli nagyítónkkal még közelebb megyünk tüneteinkhez.

Bármilyen működésünk megismeréséhez hasznos így hozzáállni: szép sorjában haladunk egyre bentebb és bentebb – nyitottsággal és félelem nélkül.

A 3. biológiai természettörvény alapján tudjuk, hogy a szerveink különböző csíralemezekből kialakult sejtekből, szövetekből épülnek fel. Egy szerven belül többféle csíralemez származású szövettel találkozunk, amelyek más-más biológiai konfliktus esetén más-más értelmes biológiai különprogramot indítanak el a minél hamarabbi biológiai megoldás érdekében.

Ha ismered a szövetek csíralemez származását, abból következtethetsz az adott szövet:

• biológiai funkciójára,
• agyi vezérlőközpontjára, ebből következően a belénk kódolt szükségletekre,
• KA-fázisra és MK-fázisra jellemző tüneteire,
• a biológiai konfliktustartalmára,
• helyreállításában tevékenykedő mikrobákra.

Honnan tudhatjuk az egyes szervek részeiről, hogy melyik csíralemezből származnak?

Ezt bizony érdemes elsajátítani tanulással, gyakorlással, hiszen a 3. biológiai természettörvény a Germán Gyógytudomány gerince.

Az alábbi tanfolyami dián látható az a 3 féle szín, amellyel és amelyek kombinációjával jelölte Dr. Hamer a három csíralemezt, a belőlük kifejlődött szervrészleteket, és az őket irányító agyi vezérlőközpontokat.

CITROMSÁRGA:

• belső csíralemez
• agytörzs által vezérelt szövetek,
• “falat-konfliktusok”.

CITROMSÁRGA ALAPON NARANCSSÁRGA CSÍKOK:

• belső csíralemez,
• középagy által vezérelt szövetek,
• a “falat” továbbításával, perisztaltikájával kapcsolatos konfliktusok.

NARANCSSÁRGA ALAPON CITROMSÁRGA CSÍKOK:

• középső csíralemez, ősi mezoderma,
• kisagy által vezérelt szövetek,
• “támadás-konfliktusok”, “az integritás megsértésének konfliktusa”.

NARANCSSÁRGA:

• középső csíralemez, újmezoderma,
• nagyagy-fehérállomány által vezérelt szövetek,
• “önértékelés-konfliktusok”.

PIROS:

• külső csíralemez,
• agykéreg által vezérelt szövetek,
• “elválasztás-konfliktusok”,
• “birtok-konfliktusok”,
• csak funkciókimaradással járó konfliktusok.

A tanfolyamokon fokozatosan, részletesen és átgondolt tematikával vesszük a fejlődéstörténet évmilliói alatt kialakuló és belénk kódolt szükségleteket, illetve konfliktusmagatartásokat is.

Dr. Ryke Geerd Hamer a Tudományos Táblázatában foglalta össze ezen kutatási eredményeit. Jelenleg e kiadvány utánnyomására várunk. A kiadványba részletes betekintést nyerhetsz az erről szóló videómban is:

IV. lépés: Annak megállapítása, hogy melyik fázisban vagyok

Az eddig megtett lépések alapján talán egyre világosabb, hogy a tüneteink mely szövetek érintettségekor jöhetnek szóba, ezért már be is tudjuk őket sorolni a konfliktus-aktív vagy megoldást követő fázisba.

Amennyiben KA-fázisban vagyok, kendőzetlenül a szemem elé tárul, hogy cselekednem kell.

A testem, a legjobb barátom. Készenlétben áll azért, hogy megvédjen. Hozza a maga biológiai programjait a túlélés érdekében. Nem azért, mert ártani akar nekem, sem azért, mert áldozat vagyok. Azért, mert védi az életemet az évmilliós programja szerint.

Amennyiben az adott szövet regenerációjára utaló tüneteket fedezek fel, fontos tisztában lennem azzal, hogy a biológiai konfliktusom végleg megoldódott-e, vagy csak félig-meddig. Megoldás nélkül törődtem bele egy helyzetbe? Vagy túlnőttem azt, és már nem érdekel? Pillanatnyilag oldottam meg, de bármikor újra előfordulhat velem a vész? Örök tanulságokat vontam le, és új készségekkel gyarapodtam, amely által számomra ez már sosem lesz probléma?

Végleges gyógyulás vagy függő gyógyulás? Nem mindegy!

Amennyiben függő gyógyulásban vagyok:

• Milyen körülmények hatására kerülök stresszfázisba?
• Mely ingerek emlékeztetnek engem az egykori drámára?
• Milyen jelekről ismerhetem fel, hogy visszaestem?
• Mire élményre volna szükségem, hogy örökre lezárjam az ügyet?

V. lépés: Szűkítsük tovább a kört, pontosítsunk! Milyen biológiai konfliktustartalom tartozik az adott szervrészlethez?

A biológiai konfliktustartalmat az határozza meg, hogy a biológiai konfliktus pillanatában mit érzékeltünk, és hogyan észleltük az ingereket.

Agyunk a tudatunk megkerülésével nap, mint nap számtalan ingert fog fel önkéntelenül.

Az ingereket a látó-, halló-, szagló-, ízlelőszerveinkkel, bőrünkben lévő idegvégződéseinkkel, egyensúlyérzékelő szerveinkkel érzékeljük, amelyek ezután elektromos impulzussá alakulva jutnak az agyba, ahol észlelésként állapodnak meg.

Az inger adott esetben egy hangfrekvencia, esetleg fény, íz, illékony molekula, amelyre különböző érzékenység alakult ki az egyes fajoknál.

Az észlelés pedig már arról szól, amit jelent számunkra az adott inger.

Egy-egy inger a különböző fajokra, de a különböző emberekre is másképpen hat. Lehet számunkra közömbös, de lehet akár egy stresszfázis kezdetének elindítója is – amennyiben az drámai, váratlan és elszigetelten megélt volt (DHS).

Tehát a különböző ingerek különböző jelentéssel bírnak minden élőlény számára, ezért másképpen észlelik azokat.

Hogy mit is jelent egy-egy érintett számára az inger, és hogyan van hatással a túlélésére a biológiai programozottságunk szerint, attól függ a Hameri Góc megjelenése az agyban. (Hameri Góc: egy drámai, váratlan, elszigetelten megélt sokkélmény hatására kialakuló agyi jelenség.)

Az észleléseink az ingerek bekódolt „értelmezései”. Ezek nem csak emlékként tárolódnak, hanem testi és lelki reakciókat is elindítanak – attól függően, hogy az adott inger hogyan kódolódott be egy-egy fajnál az évmilliók, azaz jelen életük tapasztalatai során.

A biológiai konfliktustartalom keresésekor biológiailag gondolkodunk, és a fejlődéstörténetet vesszük alapul.

A biológiai gondolkodás azt is jelenti, hogy képessé válunk mások – akár az állatok – „fejével gondolkodni”, az ő szükségleteiket, igényeiket megérteni, de összességében arról szól, hogy figyelembe vesszük és megértjük a természet által belénk kalibrált automatikus működéseket.

Szuper önmegismerési folyamat az, amikor az érzéseink túlmisztifikálása helyett (vagy előtt) az észrevétlenül felfogott észleléseinket tudatosítjuk, és megértjük a rájuk adott válaszreakciókat – a fejlődéstörténet tükrében.

A biológiai konfliktustartalmakról részletesen tanulunk a tanfolyamainkon.

VI. lépés: Mire volna most a legnagyobb szükségem?

Az eddigi 5 lépés fokozatosan segített fókuszálni önmagadra.

Saját felelősséged tudatában dönthetsz, hogy mit választasz.

Teszel-e azért – akár egy kis kezdőlépést -, hogy jobb legyen neked?

Megadod-e magadnak azt, ami hiányzik?

Kérsz-e segítséget a környezetedből ehhez?

Tisztázod-e a határaidat?

Visszatérsz-e önmagadhoz?

A 6. lépés csak rólad szól.

Remélem, segített neked ez a cikk abban, hogy lásd: a Germán Gyógytudomány szerinti konfliktuskereséshez rengeteg részletre van szükségünk. Ezeket a részleteket tanfolyamon ajánlott elsajátítani.

A Germán Gyógytudomány nem egy terápiás módszer, hanem leírja az élő szervezet biológiailag logikus működését.

Egyfajta önismereti rendszer ahhoz, hogy megértsd, hogyan és milyen feltételekkel működnek az öngyógyulási folyamataid.

Tarts velem te is 2022. november 19-20.-án, a 2 napos alapozó tanfolyamon, Szolnokon!

Körültekintően és pontosan ismerjük meg a Germán Gyógytudományt – és saját magunkat – ezen a 2 napon, amelyet igény szerint folytathatsz később a mélyebb, részletesebb információk meghallgatásával.

Jelentkezni az alábbi gombra kattintva tudsz: