A BIOLÓGIAI KONFLIKTUS

Szerző: | 2021. márc. 16. | Alapozó, Természettörvények

A biológiai konfliktus megértése a legfontosabb kezdőlépés ahhoz, hogy a Germán Gyógytudományt alkalmazni tudjuk a mindennapi életünkben.

Legtöbbször a „konfliktus” szó hallatán egyfajta érzelmi megnyilvánulásra gondolnak, amelyeket nekünk, embereknek megelőzni, kivédeni, legyőzni kellene.
A konfliktusokat az egyéb források a lélekkel hozzák kapcsolatba, ebből kifolyólag pedig a pszichológiával. Fontos viszont hogy a biológiát és a pszichológiát különválasztva keressük a biológiai konfliktust, és ne értsük tovább félre!

Egyéb források, akik Hamer doktor felfedezésére hivatkoznak, lelki konfliktusokról, „lelki kilendülésről” beszélnek a betegségek elindító okaként, melynek során pszichológiai tünetekre fókuszálnak – a fejlődéstörténet és az idegrendszer figyelembevétele nélkül.

A LELKI TÜNETEK viszont A TESTÜNK FONTOS JELZŐBERENDEZÉSEI.

TEHÁT NEM OKOK, HANEM KÖVETKEZMÉNYEK!

Dr. Ryke Geerd Hamer, a Germán Gyógytudomány felfedezője a biológiai konfliktusokat és azok hatását foglalta rendszerbe – nem pedig az érzelmeket! – és mindezt az egész élővilág szervezetére vonatkoztatta.

Egy növénynek vannak érzelmei? Nincsenek. ÉRZÉKELÉSE VAN!

A biológiai konfliktus egy sokkélmény,

amely egy spontán, akaratlan,

GONDOLKODÁS NÉLKÜLI ÉRZÉKELÉS hatására következik be.

Ez a pillanat nem egy „érzelmi kilendülés”.

Az érzelmek az érzékelés után indulnak be, mint következmények!

Biológiai, mert…

Biológiai, mert a bennünket felkészületlenül érő, tehát váratlanul jelentkező, magányosan átélt, drámai sokkpillanatokra biológiai válaszokkal reagálunk:

a vegetatív idegrendszer szabályozása alá tartozó konfliktus-aktív fázissal: az „üss vagy fuss” reakcióval, majd e készenléti állapot tárgytalanná válásakor a regenerációs fázissal.

Biológiai, mert egyúttal arra is rámutat, hogy a fejlődéstörténet során az élővilágban milyen univerzális biológiai programjaink alakultak ki a túlélés érdekében.

a biológiai konfliktus 3 kritériuma

Biológiai konfliktus létrejöttéhez három kritérium együttes teljesülése szükséges. Az adott pillanatban a szubjektív érzékelés számunkra:

  • 1. drámai,
  • 2. váratlan,
  • 3. elszigetelten megélt.

1. Miért tud DRÁMAI lenni számunkra egy élmény?

Mert alapvető biológiai szükségletekkel rendelkezünk, és a szervezetünk arra van felkészülve – biológiai programok által -, hogy ezek kielégítésre is kerülnek.

Bizonyára mindannyian megfigyeltétek már, hogy ami közömbös számunkra, azzal kapcsolatban nem szenvedünk el konfliktusokat.
Vannak helyzetek, amelyek csak az egyikünknél tudnak drámaiak lenni, miközben a másikunknak attól a szeme sem rebben.
Így van ez a különböző fajba tartozó élőlények, de még az eltérő kultúrában és különböző környezeti adottságok között élő emberek körében is.

Mindezek mellett vannak az életünkben olyan központi kérdések, amelyek mindannyiunk számára létfontosságúak.
Oxigénre, táplálékra, folyadékra, biztonságos miliőre, integritásunk védelmére, a „jó vagyok”, „rendben vagyok”, „képes vagyok” érzésére, a valahova tartozás érzésére, támogató közösségre, ideális párkapcsolatra, családra van szükségünk a túlélésünk és fajunk fennmaradása érdekében.

Ezen alap, biológiai szükségleteink az aktuális környezetünkből érkező ingerek hatására, legtöbbször már gyermekkorunktól kezdve sérülnek – pláne a mai, felgyorsult és természettől eltávolodott életmódunkban -, ezáltal további, szubjektív színezetet kapnak: testi érzetek, érzelmek, értelmezések: gondolatok, képek kapcsolódnak hozzájuk – szubjektív érzékelés, észlelés alapján.
Így teljesen egyéni, hogy ki mit érzékel drámainak, míg a mögötte lévő szükségletek viszont univerzálisak.

2. Miért tud váratlan lenni számunkra egy élmény?

A következő kritérium a VÁRATLANság, amikor arról van szó, hogy felkészületlenül ér bennünket egy adott tapasztalás, érzékelés.

Ha a Germán Gyógytudomány segítségével, a fejlődéstörténeten keresztül ismerkedünk a működésünkkel, láthatjuk, hogy idegrendszerünk számára alapvetően szükséges a környezetből érkező ingerek bejósolhatósága, kiszámíthatósága.

Így van ez évmilliók óta: az élőhelyünkre jellemző ingerek ismétlődése formálta agyunkat, szervrendszereinket, készségeinket a túlélés érdekében.

Idegpályáink bejáratódtak arra, hogy mire számíthatunk, mit kell tennünk, hogyan kell viselkednünk ahhoz, hogy táplálékhoz jussunk, megvédhessük magunkat és szeretteinket, ideális párt találjunk, egy közösség tagjai legyünk stb.

Mindezek megoldására biológiai programjaink, kódjaink, reflexes, automatikus készségeink állnak rendelkezésünkre évmilliós tapasztalataink jóvoltából.

Biológiai programozottságainknak viszont a mai életmódunk teljesen ellentmond.

Miközben jóval biztonságosabb és kényelmesebb életünk van, mint az őseinknek, mégis igen gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor azt ÉRZÉKELJÜK, hogy máshogy történt, mint amire fel voltunk készülve, mint amire számítottunk. Ilyenkor természetesen fokozott alkalmazkodásra van szükségünk, és a többi kritérium jelenléte esetén az egész rendszerünk veszélyt érzékel. A BIOLÓGIÁNK készenléti állapotba kerül a váratlan helyzetek hatására!

A váratlan helyzeteket pedig nem tudjuk kikerülni. Éppen emiatt naivitás azt elhinni, hogy a biológiai konfliktusainkat meg tudjuk előzni.

Emellett ismeretes, hogy a váratlan és szokatlan helyzetek óriási lehetőséget nyújtanak (nyújtanának) arra is, hogy megoldásukkal a problémamegoldó képességünk, ezáltal a készségeink, talpraesettségünk, életrevalóságunk fejlődjön. Évmilliók óta így haladunk előre…

Nevelkedésünk során is a kiszámíthatóságra törekedve tanulunk meg magunkról és a világról mindent – ami sajnos a legtöbb esetben eltér a természetadta biológiai kódjainktól. Így lesz mindenkinél egyéni az, hogy hogyan észleli az őt érő ingereket.

A váratlan helyzetekre biológiailag reagálunk – hiszen a túlélésünk függ tőle.

3. Mit jelent az, hogy “elszigetelten megélt”?

A biológiai konfliktus létrejöttének harmadik kritériuma az ELSZIGETELTSÉG.

Újfent érdemes kiindulni abból, hogy hogyan működünk normális esetben.

A társas kapcsolat, kötődés, gondozás, védelem több millió éve alapvető igényünk.

Biológiai programjainktól igen távol áll az egymástól való elszigeteltség. Nem csak a tényleges egyedüllétről beszélünk itt, hanem arról is, ahogyan egymástól elidegenedve, magányosan, érzelmeinket, érzelmi igényeinket rejtegetve éljük az életünket. 

Ma már nem olyan természetes, mint egykor, hogy a mindennapok kihívásaira egy egész csorda együttes erővel reagál. Ma már „nem illik” szólni, ha valami gondunk van, vagy ha szólunk is, egyáltalán nem evidens, hogy lesz olyan ember körülöttünk, aki minőségileg is kapcsolódni tud velünk, illetve segítene nekünk.

Mindemellett ismeretes, hogy mi, emberek, jóval korábban és fejletlenebbül jövünk a világra – egyéb élőlényekhez képest. A növekvő agytérfogat mérete miatt a természet a korai szülést részesítette előnyben nálunk. Születésünkkor több létfontosságú szervrendszerünk fejletlen, és évekig magatehetetlenek vagyunk. Életünk legfontosabb szakaszában a táplálásunkról, védelmünkről és nevelésünkről a szülők, illetve egy egész csorda gondoskodott. Szinte folyamatosan kézben és szem előtt voltunk gyermekkorunkban, felnőttként pedig a közös vadászat, gyűjtögetés, egyéb közös szokások, tehát a folyamatos együttműködés, kapcsolódás biztosította a túlélésünket.

A magány a természetben egyenlő volt a halállal.

Igazán szerencsésen vagyunk összerakva, ha a fenti 3 kritérium együttes teljesülésekor, azaz biológiai konfliktus hatására – agyi parancsra – sürgős segítséget kapunk az értelmes biológiai különprogramok által!

Amikor tehát a biológiai konfliktusokról beszélünk, olyankor a biológiai kódjainkkal, értelmes biológiai különprogramokkal, mindezek mellett saját magunkkal is egyre inkább megismerkedünk.

Ez nem egy állatias, alantas, anyagias, meghaladni és felülmúlni való stb. nézőpont!
Ha a biológiai lényedet megismered, szilárd alapot kapsz önmagad megismeréséhez.

A biológiánktól vagyunk élő és érző lények, mi pl. valódi EMBEREK!

A Germán Gyógytudomány szerinti ismeretszerzés olyan, mintha újra megtanulnánk járni, mintha visszatérnénk ahhoz az ősi tudáshoz, ami mindig is bennünk volt, csak elfelejtkeztünk róluk – a mai környezetünk által.

Tanulj az eredeti forrásból!

Dr. Ryke Geerd Hamer hivatalos és hiteles magyar honlapját ide kattintva találod.

Ezt olvastad?

További cikkek és írások

Bevásárlókosár
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0