A „kvintesszencia”, a lényeg megértésének törvénye, mely szerint az összes ún. “betegség” a természet Értelmes Biológiai Különprogramjának (ÉBK) részét képezi, és ez a fejlődéstörténet szempontjából értelmezhető.
Ez az elnevezés rámutat arra, hogy minden ún. betegségnek biológiai értelme van!
Amikor Dr. Hamer 1981-ben a „rák vastörvényét”, majd a „két fázis törvényét” felfedezte, és a Tübingeni Egyetemre benyújtotta habilitációra, úgy gondolta, a rák keletkezésének mechanizmusára jött rá.
További kutatásai során vette észre, hogy nem csak a rákos megbetegedések, hanem minden egyéb betegség menete is szemmel láthatóan megegyezik a biológiai természettörvények lefolyásával.
Ezután az embriológia alapjait és az emberi viselkedés kutatási eredményeit követte, és így jött rá a harmadik és a negyedik természettörvényre.
Meglepődve állapította meg, hogy az orvostudomány minden megbetegedési folyamata világosan levezethető az addigi 4 lefektetett természettörvény alapján, és ez minden egyes esetben reprodukálható.
Ezen összefüggések vezették ahhoz a lélegzetelállító következtetéshez, hogy a betegségek nem a természet értelmetlen, felesleges hibáiként jelennek meg, melyeket le kell győzni, hanem minden egyes „megbetegedés” egy értelmes történés, egy értelmes biológiai különprogram.
Innentől kezdve Dr. Ryke Geerd Hamer nem csak a betegségek okát, hanem a biológiai értelmét is meg tudta határozni.
Kiderült Dr. Hamer számára, hogy sok „megbetegedés” esetén csak az embriológia szerint lehet kikövetkeztetni a biológiai értelmet, melynek során figyelembe kell venni a biológiai-szociális összefüggéseket is.
Itt merült fel Dr. Hamerben, hogy az eddigi felfogásunk a betegségekről homlokegyenest téves volt, mivel a betegségek biológiai értelméről fogalmunk sem volt.
Sikerült bebizonyítania, hogy a betegségek biológiai értelme csíralemezfüggő. Ez képezi az egész Germán Gyógytudomány megértésének gerincét. Ebből kifolyólag a régi értelemben véve már nem is szabad betegségről beszélnünk, hanem csak a természetnek egy értelmes, speciális programjáról.
Amióta a betegségeket már nem valami „rosszindulatú dolognak”, a természet üzemzavarának vagy Isten csapásának gondoljuk, hanem a természet Értelmes Biológiai Különprogramjainak egyes fázisait értjük ez alatt, azóta tudjuk, hogy a természetben semmi sem értelmetlen vagy rosszindulatú.
Minden biológiai konfliktus, ami a személyt villámcsapásként, váratlanul ér, amit emellett drámaian és magára hagyatva él meg, elindít egy értelmes biológiai különprogramot, ami segíti a szervezetet az aktuális konfliktushelyzet megoldásában.
A biológiai konfliktus az értelmes biológiai különprogram sarkalatos pontja.
Mindig vissza kell térnünk a biológiai konfliktusra, hogy megértsük, mit élt át az érintett!
Továbbá a biológiai konfliktus pillanatában lefektetett síneket is mindig figyelembe kell vennünk, amelyek örökre emlékeztetnek minket ösztönösen az átélt sokkélményre.
A betegségek biológiai értelmét tekintve nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az anyatermészet már a DHS pillanatától kezdve evidensen számít a konfliktusmegoldásra, hiszen itt kezdenek el szaporodni a mikobaktériumok az ősagy vezérelte szervek érintettségekor, melyek azonban csak a konfliktus megoldásától kezdve állnak munkába. Ez azt jelenti, hogy csak megfelelő mennyiségű mikobaktériumok kerülnek „előgyártásra” – csak annyi, amennyire később a tumor elbontáskor szükség lesz.
Ez idáig nem értettük meg, miért indul hirtelen növekedésnek egy szövet. Azt hittük, ez a természet egyik hibája, és elneveztük rosszindulatúnak.
A Germán Gyógytudomány segítségével már tudjuk, hogy a szövetek „csak úgy”, ok nélkül nem növekednek. Ez minden esetben a természet Értelmes Biológiai Különprogramja, mely az agy irányítása alatt áll.
Ahogy a várandósság alatt megnő a leendő anya emlője, mert a tejmirigysejtek szaporodásnak indulnak, ugyanúgy egy aktív „aggódás-gondoskodás-vita-konfliktus” esetén is ez történik turbóüzemmódban, és adenoid emlőrák keletkezik ilyenkor. A biológiai értelem egyértelműen az, hogy a szerettének segítséget, védelmet nyújtson, és ez úgy valósulhat meg, ha több anyatejet kap. Az anya szervezete így igyekszik biológiailag a keletkezett sérüléseket rendbehozni. Amíg a biológiai konfliktus fennáll, addig növekszik az emlőmirigyrák. Csak a megnyugvás pillanatától kezdve áll le a sejtosztódás, amikor az anya automatikusan vagotóniába kerül, és elkezdődik a mikobaktériumok általi daganatelbontás is. A daganatelbontás helyén hátra marad egy kaverna. Ez lehet egy egész, folyadékkal teli többé-kevésbé feltöltött üreg, de lehet egyfajta megritkult szövetrész is, mint a szivacs vagy a svájci sajt.
ÉBK a bélrendszerben
Ha megnézzük a bélrendszert, láthatjuk, hogy itt karfiolszerűen növekvő és váladéktermelő, illetve laposan növekvő és felszívó jellegű daganatok képződnek.
A karfiolszerűen növekvő sejtszaporulat biológiai értelme a több emésztőnedv termelése, amely a nagyobb, elzáródást okozó falatot – például egy keresztben álló csontot -, vagyis egy „megemészthetetlen falatot” fel tud aprózni, és a szintén alkalmazkodó bélizomzat segítségével tovább tud juttatni a bélrendszerben.
Például: ha egy farkas nagy sebességgel lenyel egy nagyobb csontot – még mielőtt más megtenné ezt helyette (mi emberek, ezt az irigységgel tesszük egyenlővé) -, és az a túlzott mérete miatt megakad a bélben, úgy neki bélpangása lesz. Ez a bélpangás lesz maga a DHS, és elindít egy Értelmes Biológiai Különprogramot, vagyis az érintett területen elkezd növekedni egy ún. bélrák.
Ez gyors sejtszaporodást jelent, ami a hagyományos orvoslás szerint „rosszindulatú” daganat.
A biológiai konfliktussal egy időben, ugyanolyan gyorsasággal szaporodásnak indulnak a mikobaktériumok is.
Az intenzív sejtosztódásnak köszönhető fokozott emésztőnedv-termelés lehetővé teszi a nagy falatot megemésztését, felaprózását, és így ez az elakadt falat egyszer csak elég kicsi lesz és ki tud ürülni. Ezzel megoldódik a biológiai konfliktus!
Nekünk a pszichológiai gondolkodás helyett meg kell tanulnunk biológiailag gondolkodni.
Meg kell tanulnunk pl. a „falatot” a fejlődéstörténeten keresztül értelmezni. Mi az „ocsmány emészthetetlen konfliktus” miatt keletkezett „megemészthetetlen falatot” már nem minden esetben táplálékfalattal tesszük egyenlővé, hanem egy átvitt értelemben vett „megemészthetetlen falattal”. Tehát: elvesztett pénzt, házat, autót, örökséget, egy meghiúsult üzletet vagy egy elvesztett pert. Biológiai-„archaikus” szempontból azonban még úgy reagálunk, mintha az egy emészthetetlen táplálékfalat lenne, mely számunkra az „ocsmány, emészthetetlen konfliktust” okozta.
Fontos újra és újra tisztázni: nem azért reagálunk az ősi bélnyálkahártyával az ocsmány, emészthetetlen bosszúságra, mert nem vagyunk „elég tudatosak”, vagy mert nem tudtuk még felülmúlni az alantas, állati, primitív reakcióinkat! Azért reagálunk az ősi bélnyálkahártyával, mert a biológiánk így válaszol ezen témákra. A reakcióink automatikusak, a Germán Gyógytudomány segítségével pedig megtudhatjuk, milyen biológiai konfliktusokra milyen Értelmes Biológiai Különprogramok indulnak el bennünk automatikusan.
A tudatosság fejlesztése természetesen hasznos lehet – már amennyiben az alapoktól kezdjük az építkezést, és az ösztönös biológiai, érzelmi, mentális reakcióinkat jól és hamar felismerjük. Ettől függően tudunk majd valós, életigenlő lépéseket tenni magunkért.
ÉBK a here- és petefészek kéregállományában
Más a helyzet a here- és petefészekráknál. Amikor a biológiai konfliktusunk tartalma egy „veszteség-konfliktus”, amikor váratlanul elveszítjük egy szerettünket, pl. a gyermekünket, társunkat – de akár egy házi kedvencünkről is szó lehet -, a férfiaknál a herében, nőknél a petefészekben történhet sejtvesztés.
Érdekesség, hogy ilyenkor a férfi ideiglenesen nőiessé válik, a nő pedig ideiglenesen férfiassá, hiszen a nemi hormonok termelése akadályozott átmenetileg.
A sejtleépítés annak érdekében történik, hogy új és erősebb szövetek épülhessenek a helyén, lehetővé téve, hogy a férfi több tesztoszteronnal, illetve a nő több ösztrogén termelésével a veszteségét mielőbb pótolni tudja – új társra találjon, új utódot hozzon létre.
Mire azonban a végleges megerősítésig eljut az illető, addig keresztülmegy olyan fázisokon, amelyeket az orvostudomány más és más diagnózissal illet.
Az Értelmes Biológiai Különprogram itt a here / petefészek egy adott részének leépítésével kezdődik (KA-fázis), melynek helyén konfliktusmegoldás után ciszta keletkezik (MK-fázis). A here- / petefészekciszta idővel szervülni kezd, sejtszaporulat veszi kezdetét és ebben a stádiumban észrevéve ráknak nevezik.
9 hónap alatt azonban ez a különprogram befejeződik – amennyiben nincs visszaesés, tehát amennyiben a konfliktusmegoldás végleges. A 9. hónap végére egy megnagyobbodott here vagy petefészek az eredmény, mely ezután több tesztoszteront / nőknél több ösztrogént fog termelni. Nem lenne szükséges eltávolítani, ha nem gyakorolna nyomást a többi szervre. Ha mégis az eltávolítása a célszerű a nagysága miatt, akkor mindenképpen a különprogram végén lenne javallott – tehát 9 hónap után -, amikor már a környező szövetekről levált.
A férfiak több tesztoszteronnal plusz lendületet kapnak, a nők a plusz ösztrogénnel pedig feltűnően szerelem- és fogamzóképesek lesznek, és fiatalabbnak is néznek ki. Így lesznek majd kedvező feltételek a várandóssághoz, mivel a természet az életről, a továbblépésről, a gyors utánpótlásról szeret gondoskodni.
ÉBK a vesekéregben
A „víz- és folyadék-konfliktusnál”, amely a nagyagy-fehérállomány által vezérelt vesekérget érinti, konfliktus-aktív fázisban a vesekéregben sejtleépítés történik, annak érdekében, hogy a helyébe jobb és erősebb szövetek épülhessenek, amelyek a folyadékot még jobban szűrik.
Aktív fázisban egyúttal mindig megemelkedik a vérnyomás, hiszen a nekrózis által képzett hiányt funkcionálisan kompenzálni kell a nagyobb vérnyomással. (Nem csak ennél a különprogramnál magas a vérnyomás!)
A konfliktusmegoldást követő fázisban a vese-nekrózis helyén folyadékkal teli hólyag indul növekedésnek. Ezt vesecisztának nevezzük, melynek belsejében fokozatosan beindul a sejtburjánzás. Amikor már intenzív benne a sejtosztódás, Wilms-tumornak hívják. Saját vérellátása kialakul, és rákapaszkodik a környező szövetekre, és rendkívül rosszindulatú daganatként tartják számon.
Amennyiben végleg megoldódott a konfliktus és nincsenek sínek, 9 hónap alatt egy saját vérérrendszerrel rendelkező szövet épül fel a vesecisztából, és végül leválik a környezetéről. Az Értelmes Biológiai Különprogram végére megszűnik benne a sejtszaporulat, és az egykori konfliktus intenzitásnak megfelelő nagyságú jóindulatú daganat, nephroblastoma „lesz belőle”. A biológiai értelem itt a MK-fázisban van, vagyis egy maradandó megerősítés történik – mind felépítésben, mind funkcióban. Az Értelmes biológiai különprogramnak köszönhetően lesz egy olyan plusz szövete az illetőnek, amely még hatékonyabban szűri a folyadékot ezek után.
A természet megoldást adott arra, hogy az egyén egy különleges kihívás leküzdése esetén egészséges és erősebb legyen!
Ám nem mindegy, hogy a kihívást mennyire intenzíven éljük meg, és mennyi időn belül találjuk meg rá a megfelelő megoldást. Aránylag gyors megnyugvás esetén a here, a petefészek, a vesekéreg-különprogram végére a végleges megerősítést szolgáló plusz szövet is bőven elfér a testünkben, és nem lesz útban, nem gyakorol nyomást a környező szervekre. Életünk végéig azon a területünkön egy plusz megerősítést élvezhetünk. Viszont az rajtunk áll, hogy az elváltozásaink pár cm-esek vagy több kilósak lesznek. A rosszabbik esetben természetesen abszolút indokolt az orvosi beavatkozás.
Tanfolyamaim célja az, hogy mindenki időben felelős döntéseket hozhasson magáért – ami jelentheti a biológiai konfliktusainak gyors felismerését, de jelentheti az orvosi beavatkozás igénybevételét is – mindamellett, hogy tisztában van vele az illető: a természetben nem létezik rosszindulat.
Rengeteg olyan betegség-elnevezés van, amely ugyanannak a folyamatnak, ugyanannak az Értelmes Biológiai Különprogramnak a része, csak más és más pillanatában más és más nevet adnak neki. Ezeket foglalta rendszerbe Dr. Hamer a felfedezésével.
ÉBK a felhámban
A bőrhámlás is egy értelmes folyamat. Ennek értelme a KA-fázisban és az ún. „elválasztás konfliktus” esetén jelentkezik. Amikor pl. azt éltük meg elszigetelten, meglepetésszerűen, drámaiként, hogy a szeretett személlyel megszakadt, lehetetlenné vált a bőrkontaktus (elválasztás-konfliktus), akkor pontosan azon a helyen, amelyiken hiányoljuk a másik személy érintését, a bőr elkezd hámlani és zsibbadni, érzéketlenné válni. KA-fázisban sejtvesztés van folyamatban, mikrofekélyesedés formájában. Egyidejűleg romlik a rövid távú emlékezetünk, és mindennek az a biológiai értelme, hogy a másik személy hiányát tompítsa, s elfelejtsük őt, lépjünk tovább. A természetben ez a biológiai segítség ahhoz, hogy minél hamarabb visszatérhessünk a normális ritmusunkba, minél hamarabb megoldódjon a konfliktus, és egyre tapasztaltabbak legyünk. Rajtunk áll, hogy ebből az állapotból az Alzheimer-kórig jutunk el hosszú évek alatt, vagy megtaláljuk a helyünket egy új, együttműködő, szeretetteljes, támogató kapcsolatban.
A természet fekélyesedéssel növeli az átmérőt a KA-fázisban a laphámmal bélelt vezetékekben. Így pl. a tejvezeték, hasnyálmirigy-vezeték, epevezeték tágításával még több tej / váladék / emésztőenzim tud áramolni a konfliktusmegoldás érdekében.
A természet különleges segítségéért a MK-fázisban fizetünk meg. Kivörösödéssel, duzzanattal, gyulladással regenerálódik a laphám. Az előbb említett vezetékek ödémásodnak, begyulladnak, elzáródhatnak. Bennük sejtszaporulat keletkezik, amely az Értelmes Biológiai Különprogram végére helyreállítja az előzőleg létrejött fekélyesedést.
A bőr esetében lehet egyszeri bőrkiütésünk, bőrgyulladásunk, de az is előfordulhat, hogy a biológiai konfliktusra emlékeztető kísérőkörülmények (sínek) megállítják, hátráltatják a regenerációt. A sínek érzékelése minden egyes alkalommal visszaránthat minket aktív fázisba, és így krónikus elváltozásokat tapasztalhatunk magunkon, mint pl. ekcéma, pikkelysömör, neurodermatitis, szemölcs stb.
Az áttétek
A daganatos elváltozások mellett még az ún. áttétek adnak sokakban újabb félelmekre okot.
Az áttétekről azt tanultuk, hogy a daganat szóródása, terjedése miatt alakulnak ki „testvédaganatok” egy-egy másik, közeli és távoli szerven. Ám Dr. Hamer szerint az elváltozások betartják a csíralemezhatárokat. Biológiailag nem lehetséges, hogy a mellmirigyből származó daganatos sejtek elvándorolnak, és pl. csontsejtté alakulnak.
Míg a mellmirigy az ősi mezodermából alakult ki, és KA-fázisban indít sejtszaporulatot, addig a csont az új mezodermából képződött, és KA-fázisban sejtvesztés tapasztalható, és csak a MK-fázisban keletkezik sejtszaporulat.
Mégis hogyan fordulhat elő akkor a csontáttét?
Amikor egy hölgynek amputálják a mellét, szinte automatikusan és törvényszerűen lesz egy szavakkal igen nehezen körülírható benyomása. Mi, emberek ezt az önleértékeléssel tesszük egyenlővé. El tudjuk képzelni, hogy mit érezhet ilyenkor egy hölgy. Igaz?
„Mellek nélkül, mint nő, már nem érek semmit.” – Ez annyira zsigeri érzés, amit nem a tudatos gondolkodással teszünk! Ez automatikusan jön. Ott van.
Biológiailag így kell elképzelni a konfliktusokat. Biológiailag kell gondolkodnunk ahhoz, hogy végre átérezzük, felfedezzük, milyen ösztönös benyomásunk van egy-egy helyzettől, melyik inger hogyan hat ránk automatikusan, és ezek közül melyiknél van jelen mindhárom kritérium: számomra drámai, nem erre voltam felkészülve, és magamra vagyok hagyatva ezzel kapcsolatban.
Az „áttétek” valójában következmény-konfliktusok eredményeként létrejövő szervi elváltozások.
A mellműtét mögött, a bordákon nagyon gyakori a csontritkulás, a csont eltűnése (KA-fázis). A csontban csak azután lesz sejtszaporulat – súlyosabb esetben ún. csontrák -, ha megnyugodtunk, vagy már nem érdekel minket, tárgytalanná válik számunkra az adott biológiai konfliktusunk.
A mellműtét helyén melanoma is gyakori következményes elváltozás. Itt egy ún. „bemocskoltság-konfliktust” élt meg az érintett pl. a műtéttel kapcsolatban, és az ősi bőrben, az irharétegben indul be sejtosztódás a fokozott védelem érdekében.
A mellrák diagnózisának közlésekor önkéntelenül is halálfélelmet élhetünk át, melynek hatására a tüdő léghólyagocskáiban kezdődik intenzív sejtosztódás azért, hogy minél több oxigént vehessen fel az illető.
Az is nagyon gyakori, hogy egyetlen drámai helyzetben egyszerre több biológiai konfliktust is begyűjtünk, ilyenkor is több helyen találhatnak daganatot a szervezetünkben, ám nem nevezhetjük őket „áttétnek” a hagyományos értelemben.
Érthető, hogy azért nem tudtuk megérteni eddig a rák keletkezését, mert nem értettük az összefüggéseket és főleg a biológiai konfliktusprogramjaink fejlődéstörténeti keletkezésének mechanizmusát.
A Germán Gyógytudomány az 5. biológiai természettörvénnyel lett teljes. Ez a „kvintesszencia”, vagyis a lényeg megértése.
Megérthetjük, hogy a természet minden egyes folyamatának értelme van. Az eddig „betegségeknek” nevezett folyamatokat nem valamiféle értelmetlen zavar okozta, hanem álmélkodva vesszük tudomásul, hogy semmi sem volt értelmetlen, rosszindulatú vagy beteges.
Itt még számtalan kérdés felmerülhet természetesen, mint pl. az, hogy miért halnak meg mégis az emberek rákban, miért vannak krónikus betegségek, milyen praktikákkal lehet feloldani a konfliktusokat. Összefoglalom a legfontosabbakat, amelyeket részletesen átveszünk tanfolyamon.
A természet ezeket az üzemmód-változásokat rövid távra tervezte. Ezzel szemben mi, emberek hosszú időn keresztül alkalmazkodunk turbóüzemmódban a váratlan, drámai, elszigetelten megélt biológiai konfliktusaink után anélkül, hogy cselekvésbe fordítanánk a stresszállapot által biztosított testi-lelki többletenergiát.
Nem tanultunk valós, életigenlő megoldásokat, nem tanultunk meg megnyugodni, a normális ritmusunkba visszatérni, hiszen nem vagyunk tudatában a biológiai programozottságunknak, a testünkben zajló folyamatoknak, és így elfelejtettük használni azokat a készségeinket, amiket megkaptunk az Anyatermészettől.
Rettegünk az elváltozásainktól, rettegünk a mikrobáktól, az érzéseinktől, gondolatainktól, negatív rezgésektől, üknagyanyáink feldolgozatlan traumáinak „hatásaitól”, az előző életünkben elkövetett bűnök következményeitől.
Bár ma már nem babonákhoz és Isten haragjához kötjük az elváltozásaink okát, mégsem sokkal jobb a helyzet. Most hol a „sors”, hol a „karma” fogalmaiba kapaszkodva félünk, azon aggódunk pl., hogy milyen hatással lehet ránk energetikailag, hogy lánynak vagy fiúnak vártak minket, és áldozati mentalitással igyekszünk szellemi-spirituális önmunkát alkalmazni ezen divatos ártalmak ellen.
Mindeközben azzal nem foglalkozunk, amire meg vagyunk teremtve.
Élni a természetadta készségeinkkel, a kihívások megoldásához a kreativitásunkat, józan paraszti eszünket használni, általuk megedződni, életigenlő döntéseket hozni, kapcsolódni, adott esetben határokat húzni stb.
Van még itt, az anyagi világban mit tanulni bőven. És az alapok végigjárása után fogsz szintet lépni, nem pedig akkor, ha kihagyod mindebből azt, amit használhatsz a mindennapjaidban: a testedet, a zsigeri érzékelésedet, a biológiai programozottságodnak megfelelő működésedet, nemileg meghatározott viselkedésedet.
Ne feledd, hogy a természetben nincs rosszindulat, és az Anyatermészet nem azért adott neked életet, hogy aztán agyon szívasson a halálodig! Adott viszont fantasztikus szerveket, testrészeket, amelyeknek megvan a maga feladata és része abban, hogy boldogan élj.
Emlékezz, hogy minden ott van benned, csak ki-ki a szeretet, elfogadás vagy béke reményében kompromisszumot kötött, és ma már nem használja veleszületett adottságait.
De vannak olyanok is, akik az igazságot tartották mindig szem előtt, és kompromisszumok nélkül végigvitték azt, amit zsigerileg éreztek, hogy az úgy jó. Ilyen volt Dr. Hamer is.
Remélem, hasznosnak találtad ezt a cikket, és felkeltettem az érdeklődésedet az eredeti Germán Gyógytudomány iránt!
A honlapon található online tanfolyamokon, illetve a 8 napos tanfolyamokon az összes értelmes biológiai különprogramot megismerheted, és meggyőződhetsz a természet logikus működéséről! Várlak szeretettel!
Tanulj a tiszta forrásból!
Ajánlom figyelmedbe Dr. Hamer kizárólagos magyarországi képviseletének honlapját is!